A Templomos Lovagrend újraalakulása

Az évszázadok folyamán Európában és Amerikában több különböző eredetű és jellegű rend és társaság jött létre, magukat tartván a templomosok közvetlen utódainak, és templomosoknak hívták magukat, szertartásaikban, tetteikben és szabályzatukban erre a leghíresebb lovagrendre hivatkoztak. Azonban az ősi Rendtől való egyenes ágú származás követelése teljes egészében alaptalan, történelmileg és jogilag is hamis, hiszen a pápa több mint 700 éve feloszlatta a Rendet, és bár voltak átmentési kísérletek, ezek nem jártak sikerrel, illegitimek voltak: a rend megszűnt létezni a középkorban.

1979-ben Olaszországban gróf Marcello Alberto Cristofani della Magione Clairvaux-i Szent Bernát „De laude novae militiae” című művének szellemiségét követve új szerzetesrendet alapított Poggibonsiban (sienai körzet, Olaszország) Templomos Lovagrend (Militia Templi – Christi pauperum Militum Ordo) néven, a jogutódlás követelése nélkül, de az ősi Rend reguláját alapul véve. A Rend tagjai külön célként maguk elé tűzik az egyházi liturgia ápolását, a keresztény lovagság lelkiségében és kultúrájában való elmélyülést, a zarándokok segítését, a felebarátok erkölcsi és anyagi támogatását, különösképpen a Szentföldön élő keresztényekét, valamint a fiatalok nevelését. A szervezetet, amelyet lovagrendi alkotmányának megfogalmazásával és az ősi Rendhez visszanyúló világos hivatkozásaival 1979. szeptember 21-én polgárjogilag jóváhagytak, mons. Mario Ismaele Castellano akkori sienai érsek 1988. szeptember 8-án "Templomos Lovagrend" (Ordo Militiae Christi Templique Hierosolymitani) néven mint hívők magántársulatát hagyta jóvá. 1989. szeptember 13-án Szent II. János Pál pápa örök érvénnyel egy sor teljes búcsút engedélyezett a lovagok életének különböző alkalmaira, e mellett a Vatikánban bíboros patrónust is nyert Őexcellenciája, Edouard Gagnon (+2007) személyében. 1989. november 24-én ugyancsak mons. Castellano erősítette meg az alkotmány néhány módosítását, 1990. november 18-án pedig Siena új megyéspüspöke mons. Bonicelli hagyta jóvá a "Templomos Lovagrend Krisztus Szegény Lovagjai Rendjének Szabályzata" című regulájukat, amely az ősi Rend szabályzatából ered, a jelenhez alkalmazva. A Rend a sienai érsek, Anonio Buoncristiani kérésére pontosította és modernizálta Alkotmányát, és elismerőleg szólt róla egy vatikáni vizitáció is a 2000-es években. A Lovagrend egyházi elismerését mutatja még, hogy a „Dizionario degli Istitut di Perfezione” (Edizione Paoline, Roma 1997) című hivatalos egyházi kiadvány a „Templomosok restaurációja” című fejezetben ezt a lovagrendet ismerteti, mint az egyetlen legitim Templomos Lovagrendet.